2012.07.24. 20:31
Ave!
Hat napja vagyunk budapesti lakosok. Ezen a blogon itteni életünk alakulásáról tudósítunk majd, hosszabb-rövidebb, remélhetőleg élvezetes formában, mindenki okulására :). Szóval jó olvasást!
A Cseh Tamás-i kérdésre ugyan már régóta tudtuk, hogy nem Pécs lesz a válaszunk, de csak pár hete dőlt el, hogy Pestre tesszük át székhelyünket. A szerencsés/felülről elrendezett albérletkeresés és találás után pár köbméternyi cuccal felköltöztünk új luxusvillánkba. :) A ház olyan békebeli belső udvaros bérház, a felső szomszédunk egy öreg néni és kettővel mellettünk egy kaktuszgyűjtő lakik, most virágzik az egyik kaktusz a folyosón.
A lakás csendesebb, mint a pécsi volt, csak egy riasztó szólal meg naponta legalább egyszer. A Westend az utca végén van, amúgy minden ház aljában boltok vannak, van itt a sóbarlangtól kezdve a búvárfelszerelésig minden. Csütörtökön kicsit átrendeztük a lakást és lakásavató filmnézést tartottunk. :) A péntek és a szombat többnyire a pakolás-takarítás-bevásárlás hármassal telt. Péntek este kimentünk Gáborékhoz Budaörsre, jót beszélgettünk, élveztük a kertet és csúcs vacsorát, saját kajszit és egy kölcsön palacsintasütőt kaptunk.
A szombati nap kétségtelen csúcspontja az ebéd volt, mikor meglepő módon - palacsintát ettünk. Szombat este megnéztük a Szent István-parkot, ami a Duna-parton van. Nagyon esőre állt, úgyhogy nagy örömünkre mindketten vihettünk eső elleni cuccot: Dávid a vitorlás dzsekijét, ami lepergeti a vizet, mint a lótusz, én pedig az esernyőmet, ami narancspöttyös.
A park egész szép, rózsakerttel meg szökőkutakkal, csak kár, hogy a Duna felé eső oldalon végig kutyafuttató van. No de legalább szép kilátásuk van az ebeknek, aki pedig görényt, hörcsögöt meg efféléket tart, az magára vessen. A parton fotózkodtunk, hogy lássátok, még mindig szépek vagyunk! :)
Mikor fél 9 felé hazaértünk, az ablakunk alatt akkor kezdték feltörni az utat és kb. tízig fúrtak, ástak és vágtak. Azóta a gödör csinosan körbekerítve szórakoztatja az autósokat.
Vasárnap a Lehel téri templomba (Árpádházi Szent Margit templom) mentünk misére. A templom nagyon tetszett, olyan igazi neo az egész, Szent Margit életét ábrázoló festményekkel. Mise végén a pap lekapta magáról a miseruhát és olaszosan kirobogott az ajtóhoz egy kis társasági életet élni a hívekkel. :) Meg akartuk nézni kívülről a templom melletti vásárcsarnokot, de kiderült, hogy vasárnap délben is nyitva van (no comment) úgyhogy belülről is megnéztük.
A lakás felszerelését azért kissé ki kell majd egészítenünk, mivel úgy érzem, 1, azaz egy bögre kevés lesz ahhoz, hogy kiszolgálja kakaó és teafogyasztásunkat. :) De pohárból bőség van, abból mindenkinek jut egy, bár a felirat nyelvhelyességét illetően vannak kétségeink.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.